Lucfenyő

A lucfenyő (picea) a fenyőfélék (pinaceae) egy nemzetsége. Kb. 36 örökzöld, tűlevelű fafaj tartozik ide.

Nyugat-Svédország hegységeiben rábukkantak közönséges lucfenyők egy klónból álló, 9550 éves kolóniájára, ami ezzel a világ legöregebb élő fakolóniái közé tartozik — gyökereiből újra és újra kihajt, a legidősebb gyökerek kora volt a szénizotópos kormeghatározás szerint 9550 év.

Kifejlett példányai 20–60, legfeljebb 95 méter magasak is lehetnek, felismerhetők kúp alakú koronájukról, csavarodó ágaikról. Gyökérzete sekély, szétterülő. Vékony kérge pikkelyes.

Szúrós tűlevelei általában négyélűek, szórtan állnak. Vékony tobozpikkelyei nem hullanak le. A tűlevelek egyenként nőnek az ágakon spirális elrendezésben, minden tű egy-egy levélpárnán (pulvinus). A lehullott tűlevelek után visszamaradt levélpárnák az ágat durva tapintásúvá teszik (más nemzetségekben az ágak általában simák). Lecsüngő tobozai éretten általában lehullanak.

Sokoldalú faanyag. A külső- és belsőépítészetben, a bútorgyártásban, járműépítésben használják. Hosszú rostjai miatt a cellulózgyártás, papírgyártás legalkalmasabb faanyaga. A húros hangszerek szinte kizárólagos tetőanyaga.