Látogasson el weboldalunkra, a www.mivefa.hu oldalra, ahol bővebb termékkínálatot talál.

Bezár
Egyedi díszítésű fa ajándéktárgyak

Belépés

Bükk

Az európai bükk vagy közönséges bükk (fagus sylvatica) a bükkfafélék (fagaceae) családjának egy faja.
40 m magasra is megnövő, egyenes, hengeres törzsű fa. Koronája magas, boltozatos. Zárt állományokban a törzse csak magasan ágazik el, a magányos példányoké jóval lejjebb – ezek koronája félgömb alakúvá fejlődik. A kérge vékony, sima, világos- vagy sötétszürke. A hosszúhajtások zegzugosan nőnek, szőrösek, szürkésbarnák. A következő évi rövidhajtások hónaljrügyeiből fejlődnek. A barna hónaljrügyek orsó alakúak, hosszúkásak, a csúcsuk molyhos. A virágrügyek zömökek.
A levelek elliptikusak, kezdetben áttetszően sárgászöldek, alul selymesek, majd a harmonikaszerű gyűrődésből kisimulva bőrszerűvé válnak. Ilyenkor a lemezük felül fényes, kopasz, a fonákon az erek mentén szőrös; a pálhalevelek hamar lehullanak. A csúcsuk hegyes, a nyelük rövid, a szélük ép (ritkán fogas), élük hullámos, pillás. Hosszuk 5–10 cm. A levelek (főleg a fiatal példányokról) gyakran csak tavasszal hullanak le.
A gömbölyded porzós barkavirágzatok hosszú kocsányon függenek, fehéren szőrösek, a termősek rövid, felálló kocsányon ülnek. A terméságazat töviskékkel fedett kupacs, amely megérve négy kopáccsal nyílik. Az ehető makkocska kb. 2 cm hosszú, háromélű, gesztenyebarna. Az áttelelt magokból tavasszal nagy, karéjos sziklevelek hajtanak ki.
A bükk 20–40 m magas egyenes, hengeres törzsű fa. Kérge háncsrosttól mentes, sima, szürkészöldes színű. Kéregvastagsága 1–2 cm.
Halványsárgás, világosszürkés, rózsaszínes tónusú anyag. A szíjács és a geszt nehezen különíthető el. Az időnként előforduló vörösesbarna álgeszt a fa betegségének tünete. Kis méretű, szórtan elhelyezkedő pórusai szemmel nemigen láthatók, az évgyűrűk kései pásztájában ritkábbak, ezért itt a fa sötétebb színű. Bélsugarai szélesek, 1 mm körüliek, a sugármetszeten tükröket alkotnak, a húrmetszeten vöröses kis orsókként látszanak.

Az európai bükk vagy közönséges bükk (fagus sylvatica) a bükkfafélék (fagaceae) családjának egy faja.

 

40 m magasra is megnövő, egyenes, hengeres törzsű fa. Koronája magas, boltozatos. Zárt állományokban a törzse csak magasan ágazik el, a magányos példányoké jóval lejjebb – ezek koronája félgömb alakúvá fejlődik. A kérge vékony, sima, világos- vagy sötétszürke. A hosszúhajtások zegzugosan nőnek, szőrösek, szürkésbarnák. A következő évi rövidhajtások hónaljrügyeiből fejlődnek. A barna hónaljrügyek orsó alakúak, hosszúkásak, a csúcsuk molyhos. A virágrügyek zömökek.

 

A levelek elliptikusak, kezdetben áttetszően sárgászöldek, alul selymesek, majd a harmonikaszerű gyűrődésből kisimulva bőrszerűvé válnak. Ilyenkor a lemezük felül fényes, kopasz, a fonákon az erek mentén szőrös; a pálhalevelek hamar lehullanak. A csúcsuk hegyes, a nyelük rövid, a szélük ép (ritkán fogas), élük hullámos, pillás. Hosszuk 5–10 cm. A levelek (főleg a fiatal példányokról) gyakran csak tavasszal hullanak le.

 

A gömbölyded porzós barkavirágzatok hosszú kocsányon függenek, fehéren szőrösek, a termősek rövid, felálló kocsányon ülnek. A terméságazat töviskékkel fedett kupacs, amely megérve négy kopáccsal nyílik. Az ehető makkocska kb. 2 cm hosszú, háromélű, gesztenyebarna. Az áttelelt magokból tavasszal nagy, karéjos sziklevelek hajtanak ki.

 

A bükk 20–40 m magas egyenes, hengeres törzsű fa. Kérge háncsrosttól mentes, sima, szürkészöldes színű. Kéregvastagsága 1–2 cm.

 

Halványsárgás, világosszürkés, rózsaszínes tónusú anyag. A szíjács és a geszt nehezen különíthető el. Az időnként előforduló vörösesbarna álgeszt a fa betegségének tünete. Kis méretű, szórtan elhelyezkedő pórusai szemmel nemigen láthatók, az évgyűrűk kései pásztájában ritkábbak, ezért itt a fa sötétebb színű. Bélsugarai szélesek, 1 mm körüliek, a sugármetszeten tükröket alkotnak, a húrmetszeten vöröses kis orsókként látszanak.

 

A Facebook adatlapodon később is megtalálod ezt az oldalt, ha a Megosztás gombra kattintasz.