Körte

A körte (pyrus) a rózsavirágúak (rosales) rendjébe és a rózsafélék (rosaceae) családjába tartozó növénynemzetség.

Kb. 30 főbb faja, nagyobb alfaja és természetben előforduló hibridje létezik.

Számos ehető gyümölcsű fafaj tartozik ide. Az emberiség legalább 3000 éve ismeri, termeszti. „Körte” alatt a fán kívül a nemes körte (pyrus communis) gyümölcsét szokás érteni.

A körte az Óvilág partvidéki és enyhe éghajlatú területein honos, Nyugat-Európától Észak-Afrikáig és Ázsiáig bezárólag. Közepes méretű fák, 10–17 méter magasra nőnek, gyakran keskeny, magas koronával, némely faja pedig cserje méretű.

A levelek váltakozó állásúak, egyszerű, 2–12 cm hosszú levelek, egyes fajokon fényes, másokon sűrű ezüst-szőrös felülettel; alakjuk a széles-oválistól a keskeny lándzsásig terjed. A legtöbb körte lombhullató, kivéve 1–2 délkelet-ázsiai faját, melyek örökzöldek. Jól tűrik a hideget, akár a -25 °C – -40 °C-os teleket is, kivéve az örökzöld fajokat, amik csak kb. -15 °C-ig viselik el.

Ötszirmú virágai fehérek, néha sárgás vagy rózsaszínes árnyalatúak, 2–4 cm átmérőjűek.

A rokon almához hasonlóan a körte is almatermés, a vad fajoknál 1–4 cm átmérővel, néhány nemesített változata akár 18 cm hosszú és 8 cm széles is lehet; alakja az ellipszoid vagy gömbszerű formától a nemes körte klasszikus körteformájáig (hosszúkás alapi rész, gömbölyded vég) terjed.

A vadkörte és a nemes körte fája azonos szöveti felépítésű, de a nemes körte általában szélesebb évgyűrűkkel és lazább szerkezettel rendelkezik. A körte makroszkópos szöveti jellemzői az alábbiak: kérge barázdásan repedezett, vörösesbarna. Nem színes gesztű fafaj, szijácsfával rendelkezik. Színe világos vörösesbarna, néha szürkés árnyalattal. Szórtlikacsú fafaj, edényei aprók, szabad szemmel egyik anatómiai metszeten sem láthatóak.

A körte évgyűrűi nem különülnek el markánsan egymástól, gyengén láthatóak, de a késői pászták és az évgyűrűhatárok sötétebb, szabálytalanul futó vonalak alakjában megfigyelhetők. Bélsugarai igen keskenyek, csak kézi nagyítóval láthatóak. Gyakoriak a bélfoltok a bél körüli évgyűrűkben. Jellegzetes fahibái a görbeség, a csavartrostúság, az álgesztesedés.

A körte fájának nemes szépsége és dekorativitása exkluzív faanyaggá teszik. Nagy sűrűségű fafaj, átlagos légszáraz sűrűsége 740 kg/m³. Fája tömör szövetszerkezetű, kemény. Szilárdsága és rugalmassága közepes. Kevéssé szívós. Egyenletes szövetszerkezete miatt kiválóan megmunkálható fafaj. Jól faragható és esztergálható.